Valahogy sosem fogott meg az újkori Schulze, főleg nem a legutolsó albumai, bár az is igaz, hogy nem is hallgattam őket olyan figyelemmel, mint a korai műveket. Most teszek egy kísérletet, beraktam a playlistbe a Moonlake-ot, és ha törik, ha szakad, de végighallgatom.
Update egy óra múlva...
Playmate in Paradise**
Idegesítő az ének alatta, amolyan semmilyen világzenei bruttyogás egész 14:11-ig, ott viszont beindul egy nagyon pszichedelikus rész, ami kifejezetten jó. A végére sajnos visszatér az ének és a semmilyenség.
Artemis in Jubileo**
Az a bajom ezzel a zenével, hogy unalmas. Ha nem tudnám, hogy Schulze, végig sem hallgatnám. Még háttérzenének sem.
Same Thoughts Lion***
Ez már karakteresebb, emlékeztet a Constellation Andromeda-ra.
Mephisto**
Nem rossz, de úgy érzem, ilyenből 12 egy tucat, semmi kimagasló vagy emlékezetes nincs benne.
Hát ezen is túl vagyok, most sem fogott meg. Vissza a klasszikusokhoz!
2009. október 23., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése